Tisza Balneum Thermal Hotel****

ŐSZ a mesebeli Tisza-tónál - 15 900 Ft/fő/éj-től

A csehek lazítanak a szabályokon

A kötelező karantén az eddigi két hétről 10 napra csökken, az arcmaszk használata pedig csak az egészségügyi és a szociális intézményekben, a hivatalokban, a tömegközlekedési eszközökön és a választási helyiségekben lesz kötelező.

Titkos recept szerint készülnek a belga sörök az apátságban

Már nem csak isteni borokat, de hűsítő söröket is kóstolhatunk a Pannonhalmi Bencés Apátság gasztronómiai egységeiben Pannonhalmán.
1 2 3


Csesznek

Bakonyban, a Veszprémből Győrbe vezető országút mentén, festői környezetben találjuk Csesznek községet. A Dunántúl egyik legkedveltebb kirándulóhelye. A váron kívül a turisták számára a legvonzóbb a Kőárok és az Ördögárok környéke. A Cuha-patak és az Aranyos-patak völgyét évente több ezer látogató tekinti meg.

A Magas- Bakonyban, Zirc és Pannonhalma között fekvő Csesznek községet elsőként 1234-1270 között említik okleveleink, szabálytalan alaprajzú, belső tornyos váráról pedig 1300-ból, majd 1323-ból értesülünk.

A település neve feltehetően a szláv „csosznek", „csesznok" (hagyma, fokhagyma) szóból származik, amely szó annak idején a (IX. század) az itt nagyszámban őshonos medvehagymát jelölhette.

A település és környéke az Árpád- korban a bakonyi erdőispánsághoz tartozhatott, így eredetileg királyi birtok volt. A XIII. században a Csák-nemzetség birtokába került, s hozzájuk köthető a vár - feltehetően tatárjárás /1241/ utáni - felépítése is. A vár feladata nemcsak a birtokközpont védelme volt, hanem a Győr- Veszprém közötti országutat is felvigyázta mind katonailag, mind gazdaságilag.

A török idők alatt (XVI- XVII. Század) végvár, amelyben állandó őrség tanyázik a mindenkori várkapitány parancsnoksága alatt. 1563 és 1566 között a török elfoglalja, de a XVII. Század első felében már ismét magyar kézen van.

1656- ban mind a vár, mind közvetlen környéke az Esterházy- család birtokába kerül. 1747-ben már a vár alatt meghúzódó Csesznek jobbágyfaluról olvashatunk.

A település a XIX. Században - a kiegyezésig (1867) - járási székhely volt.

Ma Csesznek a Dunántúl egyik legkedveltebb kirándulóhelye. A váron kívül a turisták számára a legvonzóbb a Kőárok és az Ördögárok környéke. A Cuha-patak és az Aranyos-patak völgyét évente több ezer látogató tekinti meg.

Települések Csesznek közvetlen közelében

Települések Csesznek környékén